KRESZTA-HÁZ: A XVII. századi műemlék épületben látható Kovács Margit, győri születésű kerámiaművész (1902–1977) életműkiállítása.

SZÓDÁSSZIFON-SZOBOR: Nem véletlenül áll Győr belvárosában az óriási szódásszifon-szobor. Jedlik Ányos, a bencés gimnázium egykori tanára, szerzetes, feltaláló nevéhez a dinamó-elv mellett a szódavíz ipari előállításának szabadalma is fűződik.
És hogy miért nevezheti magát a fröccs városának Győr? Egy fóti szüret alkalmával a győri Jedlik a nagy melegben társai szomját a szifon segítségével előállított szóda és fehérbor keverékével oltotta. A kezdetben spritzernek nevezett italt aztán Vörösmarty Mihály magyarosította.

FRIGYLÁDA-SZOBOR: A város legszebb kültéri szobra mozgalmas történetet mesél. 1729-ben egy bigámiával és hamis névhasználattal vádolt katona az egykori jezsuita kolostorban talált menedéket. Az őt üldöző társai ostromzár alá vonták az épületet. Az úrnapi körmenetet kihasználva próbált kereket oldani a ministránsnak beöltöztetett szökevény, akit azonban könnyedén felismertek. Az üldözés közepette a főpap kezéből kiverték az oltáriszentséget, ami millió darabra tört éppen ott, ahol két évvel később császári rendeletre a szép szobrot emelték a katonák zsoldjából.

ARANYHAJÓ-CÉGÉR: A Dr. Kovács Pál utca sarkán álló ház bejárata felett lóg az Aranyhajó-cégér, Schima Bandi győri iparművész alkotása (1938), akinek levelét – a legenda szerint– a hajótest még mindig őrzi az utókornak.