5 Közelgő Esemény

Rendezés

Soproni Somlai Attila képeivel kaput nyit nekünk. Festett kapukat: Sopron, Szombathely, Kőszeg, Győr, vagy éppen a Budai Várnegyed kapuit. A gazdag történetű, patinás városok utcáin mindannyian észrevehetnénk ezeket a remekműveket, de valljuk be, sokszor a lábunk elé sem látunk, nem hogy a fölöttünk vagy mellettünk látható szépségekre felfigyelnénk. Attila képei arra sarkallnak, hogy szemlélődjünk egy kicsit a kapuzatok arányain, gondoljuk meg, milyen mesterek szerszámai faragták vagy éppen kovácsolták ezeket a deszkákat, kváderköveket, vasalatokat és zárakat. Létező kapukról készültek a képek, melyek valódi házakat ékesítenek – kőből, fából, fémből, üvegből… Ezek a kapuk nemcsak szépek, hanem mindegyiküknek saját története van. Ha jó szemmel figyeljük őket, egyszerre mesélnek a ház históriájáról, legendás vagy éppen ismeretlen lakókról, a történelem eleddig íratlan kalandjairól és persze a hajdanvolt művészkezű iparosokról.

  Schmal Károly számára a képzőművészet a gondolkodás formája és érzéki örömök forrása egyszerre. Jólismert stiluskategóriákat segítségül hiva: “konceptualitást” és “lírai absztrak­ciót” egymásra vonatkoztatni képes munkái jellegzetesen reflektiv természetűek. Ez a reflexió kétirányú, A művész a ha­tározott, tiszta, geometrikus vonalképződményeket /átlókat, tengelyeket/ szabad, improvizatív gesztusok /kötetlen ceruza-és ecsetvonások, a papír felületét gyüro-roncsold akciók/ közegébe helyezi. A kétféle formai karakter áthatja egymást: a rend momentumai eleven élettel telítődnek; az esetlegesnek látszó és csupán a múló pillanat hitelességét őrző festőiség nyomai a szerkezet tartásával gazdagodnak. Kényes, minden alkalommal újra alkotandó, minden képen ismét kivívandó egyen­súlyról van szó, hiszen a puszta Törvény képe az érzéki élet elevenségét nélkülöző jel vagy embléma; a Törvény tisztázott­ságát – az objektív, az isteni tökéletességre utaló elemet -nélkülöző mű az artikulálatlan, ösztön szeri puszta személyes­ség képe marad.

Időszaki kiállítás Az építészeti fotográfia egyik legjelentősebb személyiségének – Le Corbusier egykori munkatársa – fotóiból nyíló tematikus tárlat közel 2000 év szakrális tereit állítja fókuszba. A kiállítás elismert és eddig elfeledett fotói lehetőséget nyújtanak az ember és a magyar származású fotóművész újrafelfedezésére.

Jahoda Maja, Ferenczy Noémi-díjas belsőépítész kiállítása A vendégeket köszönti: Grászl Bernadett, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum igazgatója A kiállítást megnyitja: Mezei Gábor, Munkácsy Mihály-díjas belsőépítész A kiállítás a fesztivál után, a Vasilescu Gyűjtemény nyitvatartási idejében, június 30-ig látható.