32 Közelgő Esemény

Rendezés

November 9-től a Dunakapu téren felállított 50 méter magas, magyar készítésű óriáskerékről tekinthető meg Győr Belvárosa.  Páratlan kilátás nyílik a Dunára, madártávlatból látni a hidakat, a Radó-szigetet, és a környező templomok tornyait. Egy kör kb. 8 percig tart. Két éves kor alatt ingyenes!   Nyitvatartás: H-Cs: 14-19 P: 14-20 Szo: 10-20 V: 10-19  

2018 után ismét bekerült a Nemzetközi Birkózószövetség világranglista-pontot adó Grand Prix-versenyei közé a kötöttfogású Magyar Nagydíj.

A kiállítás tudósaink sorsát követi végig, akik hősiesen harcoltak az 1848-49-es szabadságharcban. De mi történt velük azután? Hogy alakult életük? Találmányaik sora, életművük felbecsülhetetlen érték számunkra, nevüket beírták a történelemkönyvekbe, ha sokszor az apró betűs részbe is. Hősök voltak így is, úgy is… Apró betűs kutató: Zugmann Zoltán Grafikus: Nádler Rita Helyszín: Megyeháza tér A kiállítás ingyenesem látogatható március 21-ig, naponta 9-17 óráig

Változatos programokkal, köztük koncertekkel, kiállítással, színházi produkciókkal, városi sétával és versfelolvasással is várja a közönséget idén a Győri Tavaszi Fesztivál.  

Válogatás G. F. Händel, W. A. Mozart, G. Bizet, J. Strauss műveiből Közreműködik: a Győri Filharmonikus Zenekar tagjaiból alakult rézfúvós kvintett Németh Tamás – trombita Vörös Ádám – trombita Bolykó István – kürt Tóth József – harsona Hauszknecht Csaba – tuba

Két könyv, egy novelláskötet (Töredelmes vallomás) és egy regény (Legközelebb majd sikerül)  fémjelzi Vámos Miklós legutóbbi két évét. Ezekről mesél, továbbá munkáról, halálról, egészségről,  szerelemről, szenvedélyekről, azaz mindközönségesen az ÉLET-ről. A könyvbemutató után a szerző dedikálja köteteit, melyek a Líra Könyvesbolt belvárosi üzlete jóvoltából a helyszínen is megvásárolhatók.

Keserédes történet a szerelemről és az összetartozás vágyáról két felvonásban. A József Attila Színház előadása

Középpontban az Írónő és Emerenc kapcsolata, titok-világuk összeomlása. Mi az az érzelem, ami e között a két ember – Emerenc és az Írónő – között kialakul? Mi az a pogány szenvedély, amivel a klasszika-filológiában és a kereszténységben ugyanolyan mélyen hívő Szabó Magda író összeköti őket, őket, akiknek tulajdonképpen semmi közük nincs egymáshoz? Kapcsolatuk nem nevezhető hagyományos kapcsolatoknak, melyekhez az európai irodalom – és a saját kapcsolati rendszerünk – hozzá szoktatott bennünket: nem barátság, nem bajtársiasság, nem kollegialitás, nem szerelem, nem a vérrokonság megtartó ereje. Ez valami más. Valami ősibb. Valami barbárabb. Megszeretik egymást. Váratlanul, okok és előjelek nélkül. Olyan példaértékű ez a kapcsolat, hogy idéznünk kell mit mondott Ruth Naóminak: ,,ahova te mégy, oda megyek, és ahol te megszállsz, ott szállok meg; néped az én népem, és Istened az én Istenem. Ahol te meghalsz, ott halok meg, ott temessenek el engem is. Úgy tegyen velem az Úr akármit, hogy csak a halál választ el engem tőled.” (Ruth1:16-17) A két ember megismerkedésének történetében az örökké nyitva maradó kérdések vagy éppen a rájuk adott rossz válaszok ott rejlenek az eredeti műben és a bemutatásra kerülő monodrámában is. Havas Judit az ELTE Bölcsészettudományi karán végzett magyar-könyvtár szakon. Ugyanott szerzett irodalomtörténeti PhD fokozatot (témavezetője Dr. Kenyeres […]