11 Közelgő Esemény

Rendezés

(teljesen komoly vígjáték) Ez egy 21. századi mese. Vagy a múlt héten történt, vagy mostanában, de még az is lehet, hogy csak ezután. A főhős, Valamilyen Sanyika, első látásra átlagosnak mondható kiskoma. Tíz és fél. Szemtelen, nagyszájú, nem tisztel senkit és semmit.

Hedry Mária színműve egy hangra Juhász Róza színművész közreműködésével. A Klebelsberg Kultúrkúria vendégjátéka. Rendeze: Árkosi Árpád (Jászai Mari-díjas) A dráma hitelesen mutatja be Zrínyi Ilona sokarcú, izgalmas alakján, drámai sorsán keresztül a magyar törtélnelem egyik legbonyolultabb s egyben legvitatottabb korszakát. A hősnő Thököly Imréhez és fiához, II. Rákóczi Ferenchez fűződő viszonya alkotja a darab fő gerincét. Mint nő, mint anya s egyben a hazaszeretet példátlan emblematikus személyisége jelenik meg ebben az előadásban, s teszi hitelessé a konfliktusok közötti ember nagyságát.

“Vannak a férfiak. És vannak ezek a nők. Mi. Anyám, nagyanyám, húgom, barátnőm, szomszédom. Valami hasonló bennünk, valami ismétlődik. Valami, ami jó, ami fáj, ami nehéz, ami nevetséges. Sokat köszönhetünk egymásnak. Jót meg rosszat. A földön állunk. Mindent túlélünk. A nők mozgatják a világot. Nem fönt, hanem lent. A piacon, az utcán, a fürdőben, a munkahelyen – például ebben a mosodában.” Bővebb információk, fotók, videók, alkotók ITT.

A Veres1 Színház vendégelőadása vígjáték három részben Amióta a tragédiát szimbolizáló lefelé görbülő szájú álarc mellé csatlakozott a komédia nevetős arca, amióta a világ színpadain komédiát, vígjátékot, bohózatokat játszanak, azóta nevetünk a műfaj alapvető komikus helyzetén a félreértésen. Azon, amikor azt hiszik a gazdagról, hogy szegény és a szegényről azt hiszik, hogy gazdag. Azon amikor férfit nőnek nézik, a nőt férfinak, a szerelmest közömbösnek, a közömböst szerelmesnek, a gyávát hősnek, a hőst gyávának, az okost butának és fordítva. Persze a darab végére sok nevetés után minden a helyére kerül és legtöbbször boldogan fogadja mindenki az igazságot. Molnár Ferenc zsenialitását az mutatja meg leginkább, hogy ezen az évezredes színpadi hagyományon is képes volt csavarni egyet. Először mutatja meg a valóságot és aztán csinál belőle félreértést. Furcsa módon a szereplők pedig ezúttal nem az igazságtól, hanem a hazugságtól lesznek boldogak. A néző ugyanannyit nevet, de a színházból kilépve talán egy kicsit többet elmélkedik, és messzebbre viszi az élményt. Egészen a hétköznapjaiba. Szereposztás: Turai – HIRTLING ISTVÁN Gál – PUSZTASZERI KORNÉL Ádám – DÓSA MÁTYÁS Annie – MOLNÁR GYÖNGYI Almády – KEREKES JÓZSEF Lakáj – JANIK LÁSZLÓ Titkár – JEGES KRISZTIÁN Díszlet: VARSÁNYI ANNA Jelmez: DŐRY VIRÁG Zenei vezető: DARVAS FERENC Rendező: SCHLANGER ANDRÁS […]

Kopogtatnak. Az ajtó nyílik, mögötte Nóra áll – tizenöt évvel azután, hogy Ibsen nagy botrányt kavart és betiltott klasszikusában becsapta maga mögött. Miért jött? Mi történt vele azóta? Megérte kivívnia függetlenségét? Mit akar azoktól, akiket akkor elhagyott? Mit szólt hozzá a társadalom? És mit szólunk hozzá mi, a 21. században? Szereplők: Kováts Adél, Csankó Zoltán, Bodnár Erika, László Lili Bővebb információk, fotók, videók, alkotók ITT

Van a politika, és van a szerelem. Ennek a két dolognak elvileg semmi köze egymáshoz. De volt, hogy volt. Van, hogy van. Milyen kár.   Szereplők: Tompos Kátya: Helga Adorjáni Bálint: Viktor Stáb: Díszlet-jelmez: Kálmán Eszter Rendezőasszisztens: Kis-Kádi Judit Rendező: Kocsis Gergely Producer: Orlai Tibor

– Sötét, csönd – Az I. világháború befejezésének 100. évfordulója alkalmából. Az ember törékeny lény, képes elveszni az ismeretlenben és jelentéktelenné válni. Olyanná, mint csepp a tengerben. Boldogságát megtöri a hatalomvágy, az uralkodásért mindent feláldoz, csakhogy erősnek érezhesse magát. Az érzékelésünk eltorzul, nem látunk a sötétségtől, nem hallunk a csendtől. Ami számunkra fontos volt, hogy újra és újra átéljük, még akkor is, ha nem akarunk emlékezni.

Vajon ismerhetjük-e valójában a szüleinket? Értjük őket? Tudjuk milyenek voltak fiatalon? Voltak-e álmaik, vágyaik, mi érdekelte őket, mit éreztek, mi bántotta őket? Egy műterem lakás New Yorkban a 60-as években, két ifjú építész és egy fiatal nő: épp csak belefognak az életbe. Ugyanaz a lakás a 90-es években, már felnőtt gyermekeik próbálják megérteni szüleiket és ezáltal önmagukat. Egy talált napló, benne szűkszavú tőmondat: Három esős nap. Vajon mit jelenthet? Mi történt akkor? A következő generáció, évtizedekkel később, csak találgathat. Ha a kérdéseket nincs már kinek feltenni, vajon megfejthetjük-e a titkokat? Szereplők: Kovács Patrícia, Schruff Milán és Szabó Kimmel Tamás

Kathrine Kressmann Taylor levéldrámája a Komáromi Jókai Színház előadásában, Rancsó Dezső és Tóth Tibor Jászai Mari-díjas színművész közreműködésével. Az 1938-ban íródott dráma két barát levélváltása Los Angeles és Németország között. A két barát egyike Eisenstein, a német-zsidó amerikai képkereskedő, a másik egykori üzlettársa, Schulse, aki 1932-ben visszatér Németországba. A levélváltás megmutatja, miként zúz szét egy barátságot a XX. század legsötétebb időszaka. Az előadás után beszélgetés a rendezővel, Harsányi Sulyom Lászlóval.