12 Közelgő Esemény

Rendezés

  A Magyar Televízióban 1968-ban bemutatkozó Mézga család c. rajzfilmsorozat azonnal az egész ország kedvence lett, történetén több generáció nőtt fel. Mézgáék a gyerekeken kívül a felnőtteket is lenyűgözték, a sorozatból több széria is készült, melyek rendre megdöntötték a nézettségi rekordokat. A felejthetetlen, örökzöld történet egy zenés vígjáték keretében kerül végre színpadra 2019 áprilisában, Szűcs Gábor rendező, Deák Lőrincz Andrea író és Mészáros László zeneszerző közreműködésével. A Mézga Család c. zenés színpadi vígjátékban a Romhányi – Nepp –Ternovszky nevekkel fémjelzett eredeti mű alapján elevenednek meg a közkedvelt karakterek. Életre kel Géza, Paula, Kriszta, Aladár, Blöki és Maffia, természetesen a sorból Máris szomszéd sem maradhat ki, felbukkan a jövőből MZ/X, sőt a sosem látott, de annál gyakrabban emlegetett Hufnágel Pisti és Tivadar is megjelennek a színen. A Mézga Család c. zenés vígjátékban az alkotók aktualizálták az eredeti sztorit. A szenzációsnak ígérkező színpadi előadásból megtudhatjuk, hogy Géza hogyan dolgozza fel a kapuzárási pánikot, hogy Paula valóban félrelép-e, hogy Kriszta összejön-e újra a gót rockzenésszel, sőt Máris szomszéd sötét titkaira is fény derül. Mindeközben Aladár felfedezi az MZ/X-et és a kalamajka tetőfokán megalakul a családi maffia. Jegyek 4900, 5900 és 6900 forintos árkategóriákban kaphatók a jegy.hu hálózatában és a Látogatóközpontban.

Marsha Norman Pulitzer-díjas drámája. A Spirit Színház produkciója Igó Éva Jászai Mari-díjas színművész és Szitás Barbara színművész főszereplésével. Rendező: Besenyei Zsuzsanna fordította: Ungvári Tamás díszlet-jelmeztervező: Szitás Bernadett. Vajon mit tenne az ember, ha valaki, akit nagyon szeret, egyik este leül vele szemben, és nyugodt hangon közli, hogy még mielőtt felkel a nap, véget fog vetni az életének. Thelma Cates ebbe a helyzetbe kerül. A lánya, Jessie középkorú, epilepsziás nő, elrontott házassággal és egy drogfüggő, törvénykerülő fiúval a háta mögött. Mindenből kiábrándulva az öngyilkosságban látja az egyetlen kiutat. A rémült Thelma megpróbálja meggyőzni a lányát, hogy érdemes élni. De vajon egyetlen éjszaka elegendő-e erre?

Az Anconai szerelmesek című zenés komédia a bemutatása óta eltelt húsz évben a legtöbbet és legtöbbféleképp játszott vígjátéka a hazai színpadoknak. Az olasz vásári komédiák legjobb hagyományait ötvözi a hagyományos magyar humorral és a hetvenes évek legismertebb olasz slágereivel. A történetet a szerző egy Adria parti olasz kisvároska eldugott terecskéjére helyezi, ahol szerettei – volt és jelenlegi szeretője, valamint enyhén beszédhibás leánygyermeke – körében éli az idősödő amorózók életét főszereplőnk: Don Tomao. Ide érkezik a nézők alkalmi turistacsoportja, hogy megismerje Giovannit, a környék legpocsékabb kávéját főző cukrászát, Agnesét a panziótulajdonost, Luciát a dadogós lányt, és a velünk egyidőben érkező Viktóriát, aki honfitársunkként azért utazott ilyen messzire, hogy megtalálja elvesztett szerelmét, és születendő gyermeke atyját. Bonyodalomnak már ennyi is épp elég lenne, de menetrend szerint érkeznek az újabb és újabb szereplők, egy szerelmi bánatát élő gyakorló alkoholista, egy vándormuzsikus, aki nem bírja a közönséget és egy szerzetesnek öltöző fiatal lány. És ha maguktól nem keverednének eléggé össze a szálak, Don Tomao gondoskodik arról, hogy az elmaradhatatlan happy end előtt még bőven legyen min kacagnunk. Az Anconai szerelmesek két óra felhőtlen szórakozás, némi cinkos összekacsintással, egy csipet erotikával és bőséges humorral nyakon locsolt nosztalgiával, azaz a legjobb kulturális koktél egy fárasztó nap […]

Markó-Valentyik Anna előadása 16 éven felülieknek

Mi a teendő abban az esetben, ha az ember a szülőszoba ajtajában döbben rá arra, hogy nemcsak a gyerekekkel nem tud bánni, a nőkkel sem? Miért a mi hibánk, ha Ők rosszat álmodnak? Miért baj, ha őszintén válaszolunk arra kérdésre, hogy fogytam-e? Érdemes-e, a friss jogosítvánnyal vezető feleségünknek tanácsokat osztogatni a forgalomban? Eljön-e az a pillanat egy nő életében, amikor azt mondja: Köszönöm, van elég cipőm, nem kell több. Illetve, hogy mindezek ellenére, miért dobban meg mégis a szívünk, ha belép a szobába? Nos, ezekre a kérdésekre nem tud választ adni az előadás. Viszont számos hasonló kérdést vet fel az együttélés nehézségeiről, szépségeiről, öröméről. (Magunk között szólva: inkább nehézségeiről.) Egyszemélyes vígjáték, nyolc különböző karakter, hetven percben. Csányi Sándor előadásában. Egy részben, szünet nélkül.

„1972 őszén a győri Arrabona Amatőr színházban 17 évesen, – szinte gyermekként – eljátszhattam Petőfi Sándor: Az Apostol című művében a főszerepet, Szilveszter szerepét. Meghatározó élménye volt akkori életemnek. Azt éreztem, „hogy én is egy sugár vagyok, amely segít a földet megérni.” Jópár évvel később, egy a 60-as évei elején járó értelmiségit látunk a színpadon, aki a közönséggel együtt fejti meg Petőfi Sándor hajlíthatatlan etikai és erkölcsi tisztaságát, forradalmi lendületét, költői nagyságát felmutató művét. Egyetlen színész áll a deszkán, és egyszerre ő lesz minden és mindenki ebben az előadásban. A 17 éves ifjú felnőtt, és most visszatér egykori játszóhelyére Győrbe, hogy megmutassa azt, ami a lelkében változott, és mindazt ami változatlan. Az előadást színpadra állította és mind a 17 szerepet játssza: Borbély Sándor színművész

Az Island Home egy kísérleti előadás, amely ötvözi a mesemondást, az objektumszínházat, a bábokat, a pop-up építészetet, és azt a különös művészi látásmódot, amit az alkotó grafikai munkáiból a színpadra visz, a produkció szereplőivé téve az érzékeny vonalakat. Az apró történetek láncából összeálló produkció különböző emberek utazásairól szól, különböző aspektusairól mutatva meg az otthon önkéntes vagy akaratlan elhagyásának problémáját. Minden történet egy saját vizuális utazás is, szimbólumokon és lírai képeken keresztül keresve a világban a békét és az elfogadottságot. Rendezte, tervezte és játssza: Katarína Caková Az előadás nyelve angol.

HÉDI: Tegyünk bele „amennyit felvesz”? De az mennyi? ÉVA: Hát amennyit felvesz, mondom. HÉDI: De az mennyi fél kiló krumplinál? Tíz gramm? Egy kiló? ÉVA : Mit tudom én, hát az látszik. Írd csak, hogy amennyit felvesz! Majd meglátod… ha egyszer még főzhetsz… (Lichtenwörthi koncentrációs tábor, 1944 decemberében) Hogyan múlatja az ember az idejét egy fogolytáborban, miközben éhezik? Milyen étel jellemző leginkább a magyar kommunista évekre? Milyen is az igaz magyar desszert? Lehet-e a szombati kalácsot zsírral készíteni? Az előadás recepteken keresztül mutatja be a 20. század magyar történelmét. Hédike/Hédi/Hédi néni konyhája eleinte játékokból, a táborban töltött hónapokban képzeletbeli eszközökből és alapanyagokból, az azt követő években ételjegyekből, majd a Magyar Szocialista Népköztársaság termékeiből, végül ’89 után igazi magyar hozzávalókból állt. Hédi vacsorára látja vendégül a közönséget, akik a nagy családi asztal mellett hallgatják, nézik, eszik végig az elmúlt évszázadot. Czingel Szilvia azonos című könyve alapján írta: Németh Virág és Borgula András Dramaturg: Németh Virág Jelmez: Gyarmati Dóra Műszaki Vezető: Fábián Gábor Zoltán Produkciós vezető: Marcsa Barbara Rendezőasszisztens: Kern Dóra Rendezte: Borgula András Játsszák: Hay Anna, Nagy Mari és Radnai Csilla Helyszín: MENHÁZ PINCE

Zenés objektszínház és koncert Karel Čapek írásai nyomán Két kutyatulajdonos, Karel Čapek és Matija Solce saját tapasztalatai alapján, saját kutyájuk szemszögéből törekednek az emberi világ megértésére és megismertetésére. A társadalmi rendszer kettős jelentése, ami Čapek esetében a 30-as évek cseh politikai világa és Solce posztmodern világa közötti konfrontáció, egy kutya szelíd történetén keresztül tárul elénk. Érzékenység és játékosság keverednek olyan súlyos politikai témákkal, mint a holokauszt és a náci propaganda, amely komikus és egyben ijesztő módon kapcsolódik a mai tömegmédia-manipulációhoz. Ez a történet első látásra a kutyák életéről szól, de az alkotók ügyeltek rá, hogy ne csak felületes szemlélők legyünk. Írta: Karel Čapek és Matija Solce Tervezte, rendezte, zenéjét szerezte és játssza: Matija Solce Dramaturg: Ariel Doron és Sara Evelyn Brownban Az előadás nyelve angol. 16+

A Fekete Seretlek egy zenekar, aminek minden tagja színész. Legújabb zenés színházi előadásukat Orwell 1984 című műve ihlette. Ebben a jövőbeni világban, a földalatti rendszert a legokosabb állatok, a patkányok irányítják. Mindent tudnak az emberekről, és már várják a találkozást. A dinamikus játék ritmusát az ősi népzenei elemekkel ötvözött modern hangzás adja. Ez az erős zenei jelenlét új hangulatot teremt, a tárgyakkal kísérletező bábszínházhoz. Dinamikus játék, szarkazmus, humor és horror keveredik egy hátborzongatóan ősi, ugyanakkor félelmetesen modern utópiában, a világról amiben élünk vagy hamarosan élni fogunk. Írta és rendezte: Matija Solce Színpadi látvány: Matija Solce és Jiři N. Jelinek Zene: Fekete Seretlek Játsszák: Pavol Smolárik, Anna Bubníková, Jiří N. Jelínek, Ivo Sedláček és Matija Solce Produkció: Studio Damúza Az előadás nyelve angol. 16+

“ A világ úgy van, hogy mi és ők, s aki az ők csoportjába tartozik, az nem ember, emberek csak a mi csoportunkban vannak. Az őket lehet úgy ütlegelni, mint az állatokat, az őket meg lehet ölni, mert az ő elpusztításuk nem emberölés.” A rendező, Hoffer Károly, olvasott egy cikket Irena Sendlerről és az általa megmentett gyerekekről, akik “meghaltak azért, hogy utána újra élhessenek”. A történelem olyan lehetetlen helyzetbe sodorta ezt a nőt, hogy emberek sorsáról kellett döntenie, konkrétan arról, hogy meddig tetszhalottak a kicsik, és mikor lesznek újra élők. Tulajdonképpen ez maga a bábművészet: mozgatni egy figurát, aztán amikor elengedjük, akkor pontosan úgy néz ki, mintha semmi élet nem lenne benne. Van egy háború, mindenki ennek a helyzetnek a kiszolgáltatottja, teljesen függetlenül attól, hogy melyik oldalon áll, és van egy nő, akinek van egy személyes története, és nyilván hatnak rá a körülmények, de leginkább magával van elszámolnivalója. Háy fantasztikusan ír erről: “Belökött a cellába és rám zárta az ajtót. Visszakerültem a legszűkebb helyre, aminél csak a test szűkebb, a testnél pedig a saját tudatunk, aminek falait senki nem tudja áttörni…Nincs kiút a tudat fogdájából.” Ugyanakkor ez a darab nem Irena Sendler története, élete csak ihletforrásként szolgál egy általánosabb történet […]

Jegyelővétel: info@rodeoranch.hu facebook esemény