Nagyboldogasszony-székesegyház

A Szent István által alapított győri püspökség legjelentősebb temploma román stílusban épült a XI. században. Ebből az első épületből ma már sajnos nem sokat láthatunk, a gyakori tűzvészeken kívül a tatárjárás is olyan pusztító hatással volt rá, hogy újjá kellett építeni. Ekkor egészült ki az altemplommal.

Megmaradt természetesen a középkori keresztény templomokra jellemző kelet-nyugati tájolás, a homlokzat mindig arccal az eljövendő utolsó ítélet, a lenyugvó nap irányába néz.  A Bazilika ma is álló legrégebbi részei a gótikus stílusjegyekkel bíró támpillérek és csúcsíves ablakok az oldalhajókban.

Ennek legmarkánsabb példája az 1404-ből származó Héderváry-kápolna a déli oldalon, mely korábban az ország harmadik legfontosabb nemzeti ereklyénknek, Szent László hermájának is otthont adott. Nevét az építtetőjéről, Héderváry János püspökről kapta. Érdemes felpillantani a kápolna csodás ólomüveg ablakaira, melyek Árkayné Sztehlo Lili üvegművész és Hefter László pannonhalmi üvegszobrász mester Árpád-házi szenteket ábrázoló alkotásai.

Az 1480-as évekre már igazi gótikus székesegyház állt itt, melyről Mátyás király udvari történésze is elismerően nyilatkozott. Sajnos ez a fényes korszak 1529-ben véget ért a törökök megjelenésével és rossz idők köszöntöttek a Bazilikára. Az egyik tornya ledőlt, a másikat villám sújtotta, s folytatódott a szentségtörések sora, hiszen egy részét katonai raktárnak használták, majd a török megszállás alatt erőd és istálló lett belőle. A Duna felé néző északi hajót az ablakokig feltöltötték földdel, az ablakokból ágyúállásokat alakítottak ki; a Héderváry-kápolna lőszerraktárként szolgált, a kripta pedig börtönként.

A XVII. század közepén Draskovics György püspök adta a megbízást az olasz építésznek, Giovanni Battista Ravának, hogy az akkori korai barokk stílusban építse újra a teljesen tönkrement épületet. Négy évtizeddel később Széchényi György püspök, akinek számos hasonló kezdeményezést köszönhet a város, emeltette a mai tornyot, majd jöttek a bécsi olasz festők és szobrászok, s a XVIII. század elejére elkészültek a barokk oltárok is.

Belső terének mai arculata a XVIII. század végén, Zichy Ferenc püspök idején alakult ki, ekkor készültek a mennyezetet borító pompás freskók, melyek Franz Anton Maulbertsch osztrák festő és tanítványai keze munkáját dicsérik. Szentély bal oldalán, a baldachin alatti püspöki trón Mária Terézia ajándéka volt, akivel Zichy Ferenc püspök legendásan jó barátságot ápolt. A ma látható klasszicista homlokzat funkcionális okból épült 1823-ban, a leomlással fenyegető torony megtámogatására.

A főbejárati bronzkapu a belső vasrácsos ajtóval együtt a kiemelkedően tehetséges iparművész Schima Bandi műve, akinek alkotásaival Győr több templomában is találkozhatunk. Legismertebb műve a Jedlik Ányos utcában található Aranyhajó-cégér, mely valójában egy művészien kivitelezett, bronzból készült, arannyal bevont időkapszula.

II. János Pál pápa 1996-os látogatása során basilica minor rangra emelte székesegyházunkat, mely három fontos szakrális emléknek is otthont nyújt. Északi mellékhajójának oltárján található a Könnyező Szűz Mária-kegykép, mely a XVII. század közepén Írországból került hozzánk, s melynek városunk egyik legendájának születését köszönhetjük. Már említettük a Lovagkirály hermáját, mely a felújítási munkálatok miatt jelenleg a Szent László Látogatóközpont külön termében tekinthető meg. Ugyancsak a Héderváry-kápolnában található Boldog Apor Vilmos vértanú püspök síremléke, mely modern kori búcsújáró helynek számít a hívek között.

Galéria

Megközelítés

FACEBOOK

KAPCSOLAT

Oxygen Icon Box

9021 Győr, Baross Gábor út 21.

Oxygen Icon Box

+36 96 311 771

Oxygen Icon Box

gyor@tourinform.hu