Szent László herma

A herma fej-ereklyetartót jelent, ez esetben Szent László király koponyájának egy részét tartalmazza, s bátran állíthatjuk, hogy hazánk ötvösművészetének legértékesebb darabja.

A herma fejrésze aranyozott, domborított ezüstlemezből készült. Belsejében, díszített ezüsttokban helyezték el a koponyaereklyét. A váll- és mellrészen látható kidolgozás az úgynevezett sodronyzománc-technikával készült, mely a XIV. századi Bizáncból eredt, ahonnan Velencének köszönhetően elterjedt Európa többi részében. Magyarországon a XV. század második felében, lett ismert. S hogy mi is az a sodronyzománc? A díszítendő tárgyra lemezkéket rögzítenek, amelyre sodrott ezüstdrótból (filigránból) kialakított rekeszeket forrasztanak, majd ezek közét zománccal töltik ki. A zománc a kiégetés során összehúzódik, így a filigrándrótok kiemelkednek a felületből.

A hermát készítő mesterek kilétéről sokat vitatkoztak a szakemberek. Az egyik tábor Kolozsvári Mártonban és Györgyben azonosította őket, a hermában pedig III. Béla portréját látták – az ő uralkodása alatt avatták szentté Lászót. Egy másik meglátás szerint a fejrész régebben, a XII-XIII. század fordulóján készült egy bizonyos Dénes mester műhelyében.

Tudjuk, hogy korabeli szokásnak megfelelően 1192 évi szentté avatása előtt sírját felnyitották, fejét és karjait külön ereklyetartókba tették, hogy vallásos tisztelet tárgyává tegyék. A források 1273-ban említik legközelebb, hogy a váradi székesegyházban, Szent László temetkezési helyén őrzik a koponyacsontját egy fej-ereklyetartóban, melyet eskütételek során használtak. Zsigmond király egyik oklevele szerint 1406-ban egy tűzvész során a herma elpusztult, az ereklye azonban csodával határos módon érintetlen maradt. Ekkor, valamikor 1406 és 1443 között készülhetett a ma is meglévő, új tartó a fent említett technikával. Ezt onnan tudjuk, hogy ebben az évben összeomlott a nagyváradi székesegyháznak az a tornya, mely alatt az ereklyét őrizték, az mégsem sérült meg.

A legendárium szerint 1565-ben kirabolták a szent király sírját, de Náprági Demeter püspöknek sikerült visszaszereznie ereklyetartót. Mikor el kellett hagynia Váradot a katolikusüldözés miatt, magával vitte azt Gyulafehérvárra, Pozsonyba, majd 1607-ben Győrbe, akárcsak nem sokkal később Walter Lynch püspök a később vérrel könnyező Madonna-képet.

Demeter püspök restauráltatta Prágában. Ekkor került rá a mai hengernyak és a nyakgyűrű, s ekkor cserélték ki gótikus koronáját a maira, melynek tíz ágát cseh gránátok, üveg- és színtelen kvarcberakások díszítik.

Bár a Lovagkirály kultusza Náprági Demeter érkezése előtt sem volt idegen a várostól, attól a pillanattól, hogy otthont adtunk ennek a fontos nemzeti ereklyének, Győr városa személyes pártfogójának is tekintette a szent királyt. Ehhez kapcsolódik az 1763-as földrengés története is, melynek köszönhetően Győr egy azóta is tartó hagyománnyal s egy újabb legendával gazdagodott, melyről itt olvashatnak bővebben.

2011-ben négy napra felnyitották a hermát, s átfogó tudományos kutatás kezdődött, mely során olyan kérdésekre kerestek választ a tudósok – orvosok, antropológusok, műszaki szakemberek –, mint valóban rejtezik-e koponyaereklye a hermában, hogy az teljes koponya-e, vagy csak egy részlet, és leginkább, hogy a relikvia tényleg a lovagkirályhoz tartozik-e.

A koponyáról hiányzik az alsó állkapocs és a fogak jelentős része, valamint más helyeken is egy-egy kisebb darab, feltehetően azért, mert többször is „lecsippentettek” belőle kisebb ereklyedarabokat. Többek között, mikor Simor János győri megyéspüspök 1867-ben esztergomi érsek lett, Győrből emlékül vitte magával Szent László csontereklyéjét, egy fogat, melyet azóta is a Bazilikában őriznek az általa Bécsben készíttetett díszes ereklyetartóban.  A vizsgálatokhoz egy újabb kis részét és a megmaradt három fogból egyet fel kellett áldozni. Az egyik első tény, ami megállapításra került, az volt, hogy Szent László halálakor teljesen egészséges volt.

Az antropológiai vizsgálat sok szempontból megerősítette, hogy valóban Szent László koponyáját őrzi a herma. A koponya tetején látható elszíneződés megfelel az ereklyetartó nyílásainak, és minden bizonnyal az évszázadok nyomán alakult ki, ami erős bizonyíték arra, hogy azt a koponyát őrizték a tartóban, ami eredetileg belekerült. Ugyancsak Szent László személyére utalhat, hogy egy 45―55 év közötti, erősen férfias arcvonásokat mutató férfi koponyáját őrzi a herma, ezt mutatja az arcrekonstrukció, amely másfelől meglehetős hasonlóságokat mutat azzal, amelyik III. Béla koponyája alapján készült.

Megközelítés

FACEBOOK

KAPCSOLAT

Oxygen Icon Box

9021 Győr, Baross Gábor út 21.

Oxygen Icon Box

+36 96 311 771

Oxygen Icon Box

gyor@tourinform.hu