A Lovagkirály csodatévő hermája

Érdekesnek tűnhet, hogy városunk mindkét szakrális kincse máshonnan menekülő püspökök jóvoltából került hozzánk a XVII. században. A Könnyező Szűzanya Kegyképe Írországból, a Szent László koponyájának nagy részét őrző herma Erdélyből.

A Lovagkirály a források szerint hatalmas termetű férfi volt, aki „a többi ember közül vállal kimagaslott”. A csatákban mutatott személyes bátorságának, erkölcsösségének, erényességének és mély vallásosságának köszönhetően a lovagkori férfieszmét testesítette meg, így válhatott a magyar lovagi kultúra és életmód példaképévé.

Törvényeivel, erőskezű, mégis bölcs bel- és rafinált, védelmező, majd hódító külpolitikájával, a magyar egyház bőkezű gyarapításával és erősítésével uralkodása kulcsszerepet játszott az ország és a nemzeti öntudat építésében, és példaként szolgált a trónon őt követőknek.

Már 1095-ben bekövetkezett halálakor jelentős tisztelet övezte, s miután holttestét Nagyváradra költöztették 1113-ban, sírja hamar zarándokhellyé vált. Életének történéseiből számos legenda született, s kultuszának kibontakozását az egész Kárpát-medencében tovább támogatta a halála után közel száz évvel bekövetkezett szentté avatása.

Eredeti fejereklyetartót a váradi székesegyházban a XV. századig – míg el nem pusztult – eskütételre használták. A győri székesegyházban is volt Szent Lászlónak szentelt oltár már a XV. században is, így nagy tisztesség érte a várost, mikor Náprági Demeter, aki később Győr püspöke lett, magával hozta Nagyváradról 1607-ben.

A hermát a többi nálunk őrzött ereklyénél nagyobb tisztelet övezte, amit Zichy Ferenc püspök a XVIII. század közepén tovább erősített. Működésének kezdetén 8 napos ájtatosságot tartatott a tiszteletére, majd mikor a pápa elrendelte az egyházi ünnepek csökkentését, „megmentette” a Szent László napot.

1763-ban, mikor földrengés sújtotta a várost, Zichy püspök az ő oltalmába ajánlotta Győrt, és a körmenet hatásosnak bizonyult: a veszély elhárult, és nem keletkezett több kár. A körmenet azóta is hagyomány, melyet még a Tanácsköztársaság idején sem tudott kiirtani az akkori politikai vezetés. Az ereklyét 1919-ben a város polgárai hordozták körbe.

Szent László halálának június végi évfordulójára minden évben megrendezésre kerülnek a Szent László Napok, melyek egyszerre állítanak egyházi és világi emléket a Lovagkirálynak és a lovagi kornak.

 

Fenntartó

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata
Adatkezelési nyilatkozat

Média támogató

Kapcsolat

9021 Győr, Baross Gábor út 21.
+36 96 311 771
gyor@tourinform.hu