Angyalok és démonok: a Szent Mihály-szobor története

A Bazilika mellett álló, majd 8 méter magas Szent Mihály-szobor azt az örök tanulságot hirdeti, hogy a fagyi mindig visszanyal.

A „fagyi” ebben az esetben az Ördöggel való cimborálást és a közbenjárásával történő haszonszerzési törekvéseket jelenti.

A szobrot tehát egy összeesküvésnek és lelepleződésének köszönhetjük. Az összeesküvők hatan voltak, nem heten, mint az igazi gonoszok – lehet, hogy ezért nem jártak sikerrel.

A már-már a képtelenség határát súroló történet a peres eljárások során elhangzott vallomásokból kerekedett ki, melyek a levéltári dokumentációkban találhatók meg.

A kezdeményezés szellemi atyja egy újvárosi nemesember, Seregély István volt, aki nem állt rosszul anyagilag. Győrújvárosban háza volt, a közeli Enesén birtoka, a Dunán pedig gabonaszállító hajói cirkáltak.

De bizonyára többre volt szüksége, és elég kétségbeesett lehetett, hogyha ehhez a módszerhez folyamodott, hogy megszerezze. 1759-ben „csapatot” verbuvált a következő, nála alacsonyabb társadalmi rétegbe tartozó tagokból:

- Heffner Mátyás szigeti takácsmester

- Sperber János dunapentelei csapos

- Singer Mátyás hajófelügyelő

- Keresztény Pál újvárosi lakos

- Haiczinger Tamás Vince pápai kertész

A legfőbb céljuk az volt, hogy az Ördög legalább százezer aranyat szerezzen nekik. A csapos Sperber János saját vérével írta meg a szerződést, melyben elkötelezték magukat az Ördögnek, az pedig biztosítja nekik az alábbiakat:

  1. egy „bűvös süveget”, amit a fejükbe húzva láthatatlanná válnak
  2. egy pár papucsot, amit felvéve arra a helyre repülnek, amire gondolnak
  3. egy jelvényt, melyet kitűzve az Ördög megjelenik, s a szolgálatukra áll.

Seregély István jól felkészült. Azt mesélte társainak, hogy Bécsben készíttetett egy fekete színű tükröt démonidézés céljára, bár ezt – későbbi elmondásuk szerint – soha egyikük sem látta. De nem ez volt az egyetlen „rituális” tárgya. Elbüszkélkedett még egy szarvascsont-nyelű, kilenc kereszttel és kilenc holddal díszített késsel is.

Pontosan betartandó használati utasítás is járt a tárgyakhoz: egy halott ember szemére kell tenni a türköt kilenc napra, majd pontosan abban az órában levenni, amelyikben rátették. A szertartást végző a késsel kört rajzol maga köré, majd a holt ember szeméről levett tükörbe néz… És meglátja az elásott kincset, melyet – miután kitűzte a jelvényt – a szolgálatára álló Ördöggel elhozat.

Titkos találkozóikat, melyek során ördögidéző énekeket is énekeltek, Seregély István újvárosi házában, vagy Heffner Mátyás szigeti otthonában tartották. Egyszer aztán a kertész Haiczinger Tamás azt állította, hogy az Ördögöt egy kis üvegben csapdába ejtette.

Itt érdekes (és ellentmondásos) fordulatot vesz a történet, ugyanis a résztvevők elbeszélése szerint ezen a ponton egy papra volt szükségük, hogy bezárja az ördögöt egy megszentelt kehelybe. Csak ez után parancsolhattak volna neki, amit akarnak, például hozathattak vele aranyat, amennyit csak akarnak. Talán ez az Ördögre oly jellemző turpisság volt, hiszen a vérszerződés szerint a jelvény felmutatására rendelkezésükre kellett volna, hogy álljon…

A kompánia Bécsben, Pozsonyban, Magyaróváron is hiába keresett papot erre a célra. Talán ezért nem jött össze a pénzszerzés. Sőt, a tagok egymás pénzét is kicsalták és elmulatták, majd feljelentgették egymást. A takács Heffnerről kiderült, hogy egy kápolnából miseruhákat szerzett, hogy az ördögidézés során használja őket.

A Szigetben lakók felett a püspöknek, mint földesúrnak az úriszéke ítélt, így Heffner a püspöki börtönbe került. Az újvárosiak a városi hatóság fennhatósága alá tartoztak, így a város börtönébe kerültek.

Seregély István gazdag volt és ismert, s a botrányt – és a bíróságot – elkerülendő fizetett a társainak, hogy őt ne árulják el. A „szövetség” tagjai azonban – züllött, többszörösen büntetett népség lévén, és mert így is, úgy is börtönbe kerültek – ellene vallottak.

A nemesembernek a vádirat szerint sok volt a rovásán. Azon túl, hogy az Ördöggel cimborált és káromolta az Istent, meggyalázta a katolikus vallást is. Nem csak a démonidézéssel, hanem azzal is, hogy a luteránus Spergert visszatartotta attól, hogy áttérjen a katolikus hitre. Ő volt az egész történet értelmi szerzője, s övék voltak a rituális tárgyak.

Ha mindez nem lenne elég, állítólag olyan tervei voltak, hogy az Ördög közreműködésével a porosz király segítségére siet Mária Terézia ellenében, amiből szintén anyagi hasznot remélt. Csoda, hogy a királynő – aki jóváhagyta az első, megfellebbezett ítéletet – nem vette ezt személyes sértésnek. Talán azt gondolta, a vádlott inkább nevetséges, mint veszélyes.

Seregély – nemesember lévén – a vármegyei törvényszék elé került, mely 1761-ben 150 körmöci aranyforint megfizetésére ítélte, melyen Szent Mihály arkangyal tiszteletére szobrot kellett emeltetnie Szigetben, hol az ördögidézés történt.

A szobor 1764-ben készült el, de nem Szigetben, hanem a Káptalandombon állították fel. Bár erről nem szól a fáma, könnyen lehet, hogy az 1763-as földrengés okozta pánikhangulat miatt került az Isten tanúságát hirdető alkotás erre a sokkal központibb helyre.

 

Megközelítés

FACEBOOK

KAPCSOLAT

Oxygen Icon Box

9021 Győr, Baross Gábor út 21.

Oxygen Icon Box

+36 96 311 771

Oxygen Icon Box

gyor@tourinform.hu