Napóleon ágyúgolyója

A Győri Közlöny 1873. január-februári számaiban arról ment a vita, vajon Napóleon valóban járt-e Győrött?

A kérdés végül azzal zárult, hogy biztosan tudjuk, hogy így volt, s ebben az évben ki is került a Napóleon-ház (akkor Bezerédj-ház) homlokzatára az emléktábla, mely szerint

„Ide szállt I. Napoleon 1809. aug. 31.”

1809. április 10-én tört ki a háború Ausztria és Franciaország között. Napóleon egy hónappal később bevonult Bécsbe, majd kibocsátotta magyarokhoz szóló kiáltványát, amelyben felszólította őket, hogy szakadjanak el a Habsburgoktól, és válasszanak maguknak nemzeti királyt.

Hasonlóan járt el Spanyolországban és Lengyelországban is korábban, és ahogy ott is bebizonyosodott, valójában esze ágában sem volt valódi autonómiát adni ezeknek a nemzeteknek. A tényleges hatalmi pozíciókba a saját rokonait és bizalmi embereit helyezte.

A magyarok Ausztria ellen való bujtogatási kísérlete sem abból eredt, hogy a magyar nemesség érdekeit a szívén viselte. A „Divide et impera” évezredek óta jól bevált elvét követte, hogy két tűz közé szorítsa az Osztrák Császárságot.

A magyar nemesség pontosan tudta, hogy mire megy ki a játék, és mire számíthatnak a spanyol és lengyel példa után. Magyarország Ausztria oldalán állt, a nemesség által kötelezően kiállított ún. inszurrekciós hadak pedig Győrben gyülekeztek. Ausztria hadüzenetét követően Nyugat-Magyarország katonai felvonulási terület lett, de nem volt hódítási cél.

Egy sor tényező játszott közre abban, hogy a kismegyeri csata során, 1809. június 14-én, az osztrák-magyar sereg visszavonulót fújt: rossz állapotban lévő, parasztokból verbuvált császári és rendezetlen, éhes magyar nemesi haderők; hiányzó ellátmányok; tapasztalatlan, a hadi helyzetet nem kellően ismerő döntéshozók; rivalizáló fivérek a nádor és a főparancsnok személyében, udvari intrikák.

De mi szél hozta a császárt Győrbe?

Látogatásának célja az volt, hogy személyesen tekintse meg és mérje fel a helyi erődítményeket, sáncokat, bástyákat, védelmi vonalakat.

A korabeli feljegyzések szerint magas rangú tisztjeinek kíséretében, melyek között mostohafia is ott volt, a Bécsi-kapun át érkezett hatlovas hintón, s jövetelére a város összes harangját meghúzták.

Azt mesélik, tolmácsának, a hét nyelven beszélő korábbi jakobinus ügyvéd, majd gabonakereskedő Lehner Andrásnak és családjának társaságában vacsorázott az újvárosi Fehérló Szállóban, mely Lehner apósának tulajdonában volt.

Napóleon nem lehetett eléggé óvatos, és mielőtt elfogyasztotta volna, amivel kínálták, Lehner felesége és kisfia császári előkóstolókká léptek elő.

A legenda szerint szórakozni is maradt ideje, hiszen az egész város kötelezően az érkezése előtt két héttel lévő negyvenedik születésnapját ünnepelte. A mulatozás azonban túl hangosra sikeredett, s az éjszakai pihenésében megzavart uralkodó – hirtelen haragú ember lévén – egy éppen a keze ügyébe kerülő ágyúgolyót vágott ki az ablakon, hogy hangot adjon nemtetszésének.

A Napóleon-házzal szemben álló Probst-ház falába ágyazódott vasgolyó azóta is a hódító császár látogatásának mementója, Győr neve – Raab formában – pedig a napóleoni diadalívre is felvésetett a győztes csaták szekciójába.

Fenntartó

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata
Adatkezelési nyilatkozat

Média támogató

Kapcsolat

9021 Győr, Baross Gábor út 21.
+36 96 311 771
gyor@tourinform.hu