Káptalandomb

A Káptalandomb Győr legősibb magja, itt terült el a rómaiak Arrabona nevezetű tábora, s ide jelölte ki I. István a püspökség és a várispán székhelyét a 11. században. Ezért épült itt az első székesegyház, a püspöki épületek és a székeskáptalanhoz tartozó házak, melyekről a negyed a nevét kapta. Egész mai területe a régi középkori vár helyén alakult ki. A XVII—XVIII. században a Káptalandomb területén több utca húzódott, a Duna felé nyíló kis közökkel, ezek azonban időközben mind beépültek. A mai Káptalandombnak két tere (Apor Vilmos Püspök tere és Gutenberg tér) van és egyetlen utcája, a „Káptalandomb."   Az Apor Vilmos Püspök tere a székesegyház déli oldala és a káptalanudvar között húzódó rész, mely a XVIII. század közepéig temető volt. A tér nevét 1940-ben, az első világháború alatti volt győri gyalogezred katonáinak emlékezetére ,,Tizenkileneesek tere" névre változtatták, és a székesegyház déli oldalának falába domborművet helyeztek el, mely Horváth Adorján munkája, aki a Cziráky-emlékmű szobrászati részeit is készítette. Mai nevét Boldog Apor Vilmos mártír püspökünkről kapta. A székely nemesi származású papot XII. Pius pápa nevezte ki Győr püspökévé 1941-ben. A rendíthetetlen hitéről és az ártatlanok védelméről híres egyházfő négy évvel később, Győr orosz megszállása idején vesztette életét, miközben helyi nőket rejtegetett és védelmezett az orosz katonáktól a Püspökvár pincéjében. II. János Pál pápa 1997-ben avatta boldoggá, vörös márvány szarkofágja a Székesegyház Héderváry-kápolnájában található, munkásságának és vértanúságának állandó kiállítás állít emléket a Püspökvárban.   Boldogasszony-kő A Székesegyház főbejáratával szemközt található Szervátiusz Tibor carrarai márványból készült alkotása, mely a magyar államalapítás 1000. évfordulójának állít emléket. Fő jelenete Szent Istvánt ábrázolja, ahogy felajánlja hazánkat Máriának, két oldalsó szárnyán a csodaszarvas legendája elevenedik meg.   A Szent László-relief a győri szobrászművész, Lebó Ferenc keze munkáját dicséri, s Lovagkirályunk halálának 900. évfordulójára állíttatta a város 1995-ben. Szent Lászlót itt lóháton látjuk, harc közben. Az angyal jelenléte több legendáját is eszünkbe juttathatja „Isten atlétájának”, hiszen a mondák szerint angyaltól kapott útmutatást, mely gyógynövénnyel gyógyíthatja ki katonáit a pestisből; a Képes Krónika szerint angyalok segítették győzelemre Salamonnal szemben Pozsony alatt; utolsó győzelmes csatáját a székelyek oldalán a tatárokkal szemben pedig ő maga is angyalalakban vívta kétszáz évvel a halála után. A Káptalandomb nemzeti-szakrális kincseinek köszönhetően 2020. tavaszán Nemzeti Emlékhellyé vált.