Sági György: Holnap kitör a Vezúv című könyvét mutatja be a 96. Ünnepi Könyvhét és 24. Gyermekkönyvnapokon. A kötet bemutatója 2025. június 12-én (csütörtök) 18 órakor lesz a Kisfaludy Károly Könyvtár muzeális gyűjteményében (9021 Győr, Baross Gábor u. 4.). A szerzővel Pálfalvi-Pottyondy Nóra beszélget.
Könyvismertető:
Sági György új regénye Pompeji õsi városában játszódik, ahol a mából a múltba tévedt fõhõs az emberi lét alapkérdéseit vitatja meg újdonsült barátjával, miközben a Vezúv kitörésének vészjósló elõjelei árnyékolják be a város lakóinak utolsó napjait.A szerzõ egyes szám elsõ személyû hangja nem titkoltan azonosul a váratlanul a múltba cseppent fõszereplõvel, aki egy turistacsoporttal érkezik a Vezúv lábához. Az út során találkozik egy titokzatos idegennel, aki mintha a város élõ lelke volna. Kísérõjéül szegõdik Pompeji felfedezése közben, segít feltárni az ókori település múltját és rejtélyeit. Izgalmas találkozásokon keresztül vet fel olyan kérdéseket, mint az identitás, az idegenség, a hit és a szabadság. Végig követjük õket a kocsmába, a korabeli fürdõbe, majd egy elõkelõ házba, az úton végig társuk a kettõjük közti diskurzus, érzéki élvezetekrõl, judaizmusról, zsidókról és rómaiakról. Helyszín a Római Birodalom, Pompeji utcaképe, tógát viselõ lakóival, gladiátorokkal az amfiteátrumban, gazdag lakomákkal és a hordóban érlelt római különlegességgel, a garummal.A regény központi szimbóluma, a vulkán, tökéletes metafora az élet kiszámíthatatlanságára és törékenységére, az egyre jobban kibontakozó filozófiai beszélgetések pedig rávilágítanak a mindenség alapvetõ kérdéseire. A könyv egyszerre szórakoztató és elmélyült, tele szimbólumokkal és irodalmi utalásokkal, amelyek elmélyítik a történet mondanivalóját.,,A kultúrák, civilizációk, világok ideje lejár, a nemzedékek jönnek és mennek. Ami nem szervesen pusztul el, furcsa módon néha megmarad, mint Pompeji, és intenzív, halott jelenléte alkalomról alkalomra zavarba ejtõen közel hozza a múltat.Pompeji idõkapuként tárul ki ebben a könyvben a teremtõ fikció elõtt, s hirtelen megmutatkozik, hogy kétezer év távolság ellenére mennyire összeszövõdik az I. század válságkorszaka a miénkkel. Vannak idõk, amikor mindenki úgy érzi, hogy a dolgok nem mehetnek tovább úgy, ahogy eddig mentek. Sági György új regénye azt igyekszik megérteni, milyen fontosságot fenyegetett akkor, és milyet fenyeget ma a válság; hogyan válik bizonytalanná a folytonosság és a béke, és hogyan igyekszik mindennek ellene szegülni a kultúrtörténeti esszéregény erotizáló nyelve. Hogy mire jók az egymással rivalizáló hagyományok, kínálnak-e kapaszkodót, vagy csak a káoszt növeli versengésük, amelybõl kinõ a születõ kereszténység.Egy nap a történelem két oldalán, a katasztrófa elõszelében, úgy, mintha a béke, a Pax Romana tárgyi és szellemi kultúrájával együtt örök volna. Úgy, mintha közben mindenki tudná, hogy a régi világ halálra ítéltetett. Úgy, hogy közben aktuális marad, fenyegetõ és felemelõ. Mint Pompeji romjai mindmáig.”