Győr egyik legismertebb épülete, a Városháza egy forgalmas csomópontban, a Szent István út és a Baross Gábor út találkozásánál áll. A XIX. század végén épült monumentális, neobarokk palota tornyából szép időben akár Pannonhalmáig is elláthatunk. Az épület előtt álló keresztet - csúcsán a város jelképének számító vaskakassal - Győr királyi várossá nyilvánításának 750. évfordulóján emelték.
A Széchenyi téren álló templom, rendház és a gimnázium épületegyüttese a város látképének meghatározó eleme. Létrejötte a jezsuitáknak köszönhető, akik a XVII. század közepén fejezték be a Loyolai Szent Ignácnak szentelt templom munkálatait, mely a mai Magyarország legkorábbi barokk stílusban emelt temploma.
A jezsuita rend feloszlatása után a XIX. század elején a bencések lettek az épületegyüttes tulajdonosai, akik a hitélet gondozása mellett azóta is magas szintű oktatási tevékenységet folytatnak a városban.
A Széchenyi tér és a Király utca sarkán áll Győr belvárosának egyik legszebb épülete, mely öt ház fokozatos összeépítésével jött létre a XVIII–XIX. században. Impozáns főbejárata és a homlokzat barokk szobordíszei mellett érdemes megfigyelni a győri különlegességnek számító, zárt sarokerkélyét, melyből több tucatot is találunk a belvárosban.
A palota napjainkban a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum székhelye, a Dr. Radnai Béla magángyűjteményéből rendezett állandó kiállítás helyszíne.
A belváros jellegzetes színfoltjának számító Kreszta-ház előtt látható Jedlik-csobogó a szódásüveg győri feltalálójának, Jedlik Ányos bencés szerzetesnek állít emléket. A türkiz színű, 365 kg-ot nyomó szobor a kortárs helyi üvegművész, Hefter László remekműve.
Győr egyik legismertebb szobra, a Dunakapu téri vaskakas a város török uralom alóli felszabadulásának állít emléket. A legenda szerint a törökök a vaskakast 1594-ben állították a térre, mikor bevették a várost, kijelentvén, hogy addig maradnak, míg az meg nem szólal, – ami négy évvel később be is következett. A vaskakas másolata ma egy díszkút tetején őrködik a tér fölött.
A XI. században már álló, végső formáját a XVIII. században elnyerő székesegyház három fontos vallási emlék őrzője. Itt látható Szent László hermája, a magyar ötvösművészet legnagyobb remeke, a XVII. században Írországból ide menekített Könnyező Szűz kegyképe, valamint a II. világháború végén sokak életét megmentő vértanú püspök, Boldog Apor Vilmos márvány szarkofágja.
A Szent Korona és a Szent Jobb mellett hazánk harmadik legjelentősebb nemzeti, szakrális kincsét a győri bazilika gótikus Héderváry-kápolnájában őrzik.
A több mint 600 éves ereklyetartó, mely a középkori magyar ötvösművészet remeke, I. László király koponyájának egy darabját rejti.
Győr ikonikus épülete a székesegyházzal szemben álló Püspökvár, mely Magyarország egyetlen középkori eredetű főpapi rezidenciája és jelenleg is a győri püspökség székhelye. A négyszög alakú csonka torony tetejéről a belváros, a Radó-sziget és a folyók találkozásának egyedülálló szépségű látványa tárul elénk.
A barokk építészet remekművének számító – a XVIII. század első feléből származó – Karmelita templom a Bécsi kapu tér fő ékköve. Ovális alaprajzának és különálló tornyának köszönhetően szerkezetileg is különleges. A templomnál is korábban épült a gyóntatófolyosóról nyíló Lorettói kápolna, mely a názáreti Szent Ház másolata. A kápolna és az itt található különleges Fekete Mária-szobor a Győrbe látogató zarándokok számára fontos állomás.
A gondosan kiépített folyóparti sétányokon hosszasan időzhetünk, és gyönyörködhetünk a csodálatos kilátásban. A folyók városához méltón karnyújtásnyi közelségben élvezhetjük a Rába és a Mosoni-Duna hangulatos partjait. Az egyik legszebb, a helyiek által is kedvelt útvonal a Dunakapu tér felől, a Káptalandombot megkerülve, a várfal tövében végighaladva érkezik el a Bécsi kapu térhez. Innen – a hídon átsétálva – a város egyik legromantikusabb csücskébe, a Rába két ága által közrefogott, árnyas fákkal övezett Radó-szigetre jutunk.