A hódítás korában Győr az ún. tizenöt éves háború során került három és fél évre török uralom alá. A háború kitörésének az volt az oka, hogy Hasszán boszniai basának Sziszeket ostromló seregét az egyesült magyar, stájer és krajnai hadak szétverték. A törökök ezt ürügyül használták fel a béke felbontására, a vén Szinán pasa pedig elérkezettnek látta az időt, hogy rablóhadjáratot indítson végváraink ellen. Hódításainak iránya Győr volt, mely abban az időben az ország egyik legerősebb és legkorszerűbb végvárának számított. 1594. szeptember 29-én a vár védője, Hardegg Ferdinánd békés elvonulás feltételével átadta a jól felszerelt várat Szinán pasának. Ezek után a törökök a Duna- vagy más néven Vízi-kapu tornyára szélkakast helyeztek el, és elbizakodottságukban azt mondták, hogy a keresztények Győrt majd akkor foglalják vissza, amikor ez a kakas megszólal. Az éveken át megszállva tartott erődvárost 1598. március 28-áról 29-ére virradó éjszaka foglalták vissza egy rajtaütéssel az Adolf von Schwarzenberg és Pálffy Miklós vezette keresztény hadak. A legenda szerint e fényes haditett során egy magyar katona felkúszott az épületre, és kukorékolva jelezte, hogy új nap virrad a városra. A monda később úgy bővült, színesedett, ahogy a jelvény változott. A kakas alá ugyanis idővel kettőskeresztet és holdsarlót illesztettek, mely megragadta a nép képzeletét és kibővítette a mondát azzal, hogy a török a vár visszavételét a félhold megteléséhez is kötötte. A vaskakas ma a győri múzeum helytörténeti gyűjteményének féltve őrzött kincse, Győr város egyik jelképe.

GYŐRI ÉRTÉKTÁR – KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG KATEGÓRIA