A Habsburg Birodalomban a 18. század második felétől a térképek hiánya egyre több problémát vetett fel, ezért elrendelték kataszteri térképek készítését. Ezekhez geodéziai (földmérési) adatokra volt szükség. A térkép alapja egy olyan váz, amelynek pontjait a terepen kővel jelölték meg. Magyar területen az első alapvonal mérésére 1810-ben Győrben és környékén került sor. A szakma a későbbiekben “az 1810. évi győri alapvonal” kifejezést fogadta el. A korabeli helymeghatározási módszerekhez képest a matematikai alapokra helyezett háromszögelés korszakváltást eredményezett, amelynek egyik fázisa volt a győri alapvonal pontos, szakszerű meghatározása. Az alapvonal kővel megjelölt pontjainak helyszíni pusztulása után előremutató volt szakembereink 50 évvel ezelőtti tevékenysége, amikor az alapvonal megmaradt pontjait Győrben, egy emlékparkban helyezték el.

GYŐRI ÉRTÉKTÁR – IPARI ÉS MŰSZAKI MEGOLDÁSOK KATEGÓRIA