A győri keresztek kiemelt jelentőségű történelmi kordokumentumok, melyek 1598-óta állnak főként Ausztria és Magyarország területén, és hirdetik annak emlékét, hogy Győr volt abban az időben a keresztény Európa védőbástyája. 1598-ban ugyanis, négyévnyi megszállás után Pálffy Miklós és Adolf von Schwarzenberg hadainak cseles rajtaütéssel sikerült visszafoglalniuk a várat, s ezzel megvédték közvetlenül Bécset, és egész Európát. 1598. április 25-én Rudolf király és a császár nevében báró Stotzingen Ruprecht, Alsó-Ausztria első helytartója, Szarvkő ura, Rudolf császár nevében elrendelte, hogy Győr visszafoglalása emlékére Alsó- és Felső-Ausztria minden községe útjain, szorosain, határain a kidőlt, vagy megviselt kereszteket, szobrokat megújítsák, kereszttel lássák el és akár kőre, akár vaspléhre könnyen olvasható betűkkel véssék ez emléksorokat: „Sag Gott, dem Herrn, lob und Dank, dass Raab wieder kommen in der Christen Hand“; „Mondj Istennek dicséretet, hálát, hogy visszaadta nekünk Győr várát”. Innen származik a képoszlopok egy csoportjának Győri-kereszt, Raaber-kreuz elnevezése.

GYŐRI ÉRTÉKTÁR – KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG KATEGÓRIA