A győri evangélikus gyülekezet az első világháborút követően döntött úgy, hogy újvárosi temploma mellett szükség volna a város déli részén egy második templomépületre is. Az építkezés 1940-ben vette kezdetét Sándy Gyula – maga is evangélikus – nyugalmazott műegyetemi tanár tervei alapján. A neves tervezőnek a két világháború között 35 templomterve valósult meg, melyek közül a szakértők a román építészeti stílus sajátosságainak figyelembe vételével megvalósuló nádorvárosi templomot tartják a legkiemelkedőbb munkájának. Külön érdekessége az előrelépő, kőoszlopokkal megtámasztott, oromzatos kapuzat és a bástyaszerűen kiképzett harangház. A belső berendezés legértékesebb darabjai Schima Bandi aranykoszorús iparművész feszülete és gyertyatartói, valamint a vörös márványból készült keresztelőkút, amit Borsos Miklós szobrászművész alkotott. A medencét a négy evangélista alakja oszlopként tartja. A mű sajátossága, hogy az alkotó a szinoptikus evangélisták arcvonásait a kor híres művészeiről mintázta.

GYŐRI ÉRTÉKTÁR – ÉPÍTETT KÖRNYEZET KATEGÓRIA