Győr volt az utolsó végvár az oszmán hódítás és az Európa kapujának tekintett Bécs között a 16. század utolsó évtizedében. A portyázó iszlám hadak Alsó-Ausztria településeit támadták, miután 1594-ben városunk is török kézre került. Győr 1598. március 29-i, keresztény hadak általi visszafoglalása véget vetett ennek a fenyegetettségnek, így Bécs és vele Nyugat-Európa végre fellélegezhetett.

Képet kaphatunk ennek a győzelemnek a jelentőségéről Stotzingen báró, Alsó-Ausztria első helytartójának Rudolf császár nevében kibocsátott rendeletéből: Egy hónappal a dicsőséges visszafoglalás után annak emlékére Alsó- és Felső-Ausztria minden községének útjain, szorosain, határain a kidőlt, vagy az idők viszontagsága által megviselt kereszteket, szobrokat két hó leforgása alatt megújítsák, kereszttel lássák el és akár a kőre, akár vaspléhre könnyen olvasható, fekete betűkkel véssék vagy írják reá ez emléksorokat:

„Sag Gott, dem Herrn, Lob und Dank,

dass Raab wieder kommen in dér Christen Hand“

vagyis

Mondj Istennek dicséretet, hálát,

hogy visszaadta nekünk Győr várát.

Jelenleg harmincnál több autentikus Győr-keresztről tudunk, a szájhagyomány azonban még ennél többet is annak tekint.

Lebó Ferenc Munkácsy-díjas szobrászművész Városháza előtt felállított alkotása egy elterjedt Győr-kereszt formát rekonstruál, melynek tartóoszlopán a Ruprecht-féle felirat olvasható. A csúcsán a török kiűzéséhez kapcsolódó „Vaskakast” láthatjuk.